Tökéletes csend

egyszerre
lázít és csitít,
máglyára vetett
szent,
magára maradt
kapitány a süllyedő
acélkék magányban;
rövid pórázon
vénült eb nyüszítése,
aszkéta, aki álmában
olajsejk,
aki megtagadta a fényűzést,
koldusok bölcsességére vágyván;
patyolat – tiszta,
csatorna – mocskos
ágynemű,
ölve ölelő,
ölelve ölő szeretők
alá gyűrődve,
sosemvolt, de meglett elégedettség;
albatroszok
szemétszigeteken,
lenyelt sikítás,
szemgödrökbe folyó könnyek,
ez a szalvétavers
a-ka-doz-va;
jégbe hűtött szív
a műtőasztal mellett,
tökéletes csend

0