Tombolnak a szavak a fejemben.
Hullámzanak az érzések a szívemben,
háznyi magas hullámokat gerjeszt
bennem a sötét, jéghideg keserűség.
Először lassan dagad, aztán viharossá
válik, gerincem mentén támad a fájdalom.
A lelkem meg csak lebeg,
sután lebeg felettem, mintha
nem is az enyém lenne.
Talán igaza is van.
Talán tényleg régóta nem az
enyém, hanem az ördögé.
-
-
-
- szeptember, második díj
-
-
