Valami más mindig, ami
minden dolognál fontosabb.
Előbb egy zsömlét kell megenni,
hogy a gyomor ne legyen karcosabb.
S csak aztán, aztán lehet szeretni
múltat, jövőt. Vagy eltemetni.
Előbb egy padra kell feküdni,
ahol az álom fészkét megleled.
Még előbb rongyokkal takarni
megfáradt, fázós testedet.
S csak aztán, aztán lehet feledni
múltat, jövőt. Vagy eltemetni.
Előbb kitartón földre nézni,
kutatva eldobott csikk után.
Még előbb a dugót kivenni,
ha van miből. Bámulni lázmohón, bután.
S csak aztán, aztán égen keresni
múltat, jövőt. Vagy eltemetni
Előbb a jelent kell megélni
napról-napra, bár olyan nyomorult.
Majd egyszer, végül tükörbe nézni,
meglátni az arc mennyit fakult.
S csak aztán, aztán kell siratni
múltat, jövőt. És eltemetni.
Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében.
