Visszatértem, ahová erővel
rendőrök ragadtak kisgyermekfejjel,
hontalan ott, otthontalan fővel
itt s a kettő között nincs már semmi.
Tudást szívtam, ha nem is anyatejjel;
gyökerem elfonnyadt, semmim se kedves
és ez ellen nem tudok mit tenni.
Mindenem elvették s én cserébe
mindent elvetek: Szaturnusszá válok;
vérét felfaló istenné és vágyom
a világra, de szállnék az éjbe,
oda, hol igaz barátok várnak
s a lét labirintusán kísérve
végig – szerettek s mellettem jártak.
