A Mi Kis Családunk

Lakatos Andor Dánielné, Erzsike

Szerző:

terjesztő

Fedél Nélkül 2010. október 28. 425. szám

Bemutatjuk a 1423-ast

Türelmes nagymama

Vajda Norbert riportja

Dunaújvárosban éltünk a férjemmel és két gyermekünkkel, de 1996-ban egy ügyvéd átvert minket, s elveszítettük a lakásunkat. Hosszú, csúnya történet, de a lényeg az, hogy tudtunkon kívül lemondtunk a tulajdonjogunkról. A jogi huzavonának az lett a vége, hogy nem adták vissza a lakásunkat, ekkor költöztünk Pestre.

Eredetileg varrónő vagyok. A Fedél Nélkül művészeti pályázatán nyertem is már az egyik asztalterítőmmel. Persze írni is szoktam a lapba, jobbára prózákat, meséket. Az igazság, hogy sokat beszélgetek a vevőimmel, s kedvező visszajelzéseket kapok, ami nagyon jól esik.

A terjesztéshez mindenképp kell egy érzék, mert meg kell tudni szólítani az embereket. Onnantól már nem nehéz, mert mindenki szeret beszélgetni. Én is így vagyok ezzel, s persze jó, ha közben értékesíteni is tudom a lapot, de ha nem, az se baj. Ehhez a munkához is kitartás, s türelem kell, mint minden más szakmához.

Azt gondolom, hogy az embernek míg él, mindig új dolgokat kell tanulnia. Az élet hozhat furcsa helyzeteket, de sohasem szabad feladni. Nekem ebben a családom nyújtotta a legnagyobb segítséget, mindig számíthatok rájuk, s ők is mindig számíthatnak rám. 34 éve élek boldog házasságban, s van három gyönyörű unokám is. Ők is nagyon jól tudják, hogy terjesztője vagyok a Fedél Nélkülnek, de egyáltalán nem gondolják azt, hogy ezt szégyellni kellene. Volt egy emlékezetes eset, amikor az egyiket elhozta a férjem, hogy megmutassa neki, mit is csinál a nagyanyja egész héten. A kicsi látta, hogy én nem koldulok, sokkal inkább beszélgetek különböző emberekkel. Ekkor odajött hozzám, s csak annyit mondott: „Mama, Te jó fej vagy”.

 

terjesztői szám: 1423

terjesztő: 2006 óta

terjesztési helyszín:

Kapcsolódó írások