Ha Berlinben jársz, feltétlenül nézz meg egy „utcalapot” közelről. Csodálkozni fogsz, hogy milyen „szerény”. A magyar Fedél Nélkülnek a nyomába se érhet. Millió reklámanyag szebb papírra van nyomtatva, mint a berlini /obdachlos/ újság. De hát ez van, ezzel kell kenyeret, vagy italra, kábszerre valót keresni az itteni hajléktalan embereknek.
Az árusítás módja hasonló a budapestihez, talán annyiban más, hogy itt több a földön ülő „terjesztő”. Azért tettem idézőjelbe, mert Berlinben a lapot inkább koldulásra használják. Nem a nett öltözködés mintaképei a terjesztők. Persze vannak kivételek, de egy dologban egyformák. Kitűnő színészi teljesítményt nyújtanak szerencsétlenség ábrázolásában.
A lap ára itt sem meghatározott, de a minőséghez és a terjesztőkhöz mérten sokkal szerényebb, mint Budapesten. Az emberek nem az 1 eurót adják, hanem a nagyon apró 1, 2, 5 centet, amit egyébként otthon gyűjtögetnek, mert vásárlásra nem igazán alkalmas. Csak összehasonlításképpen, egy zsemle ára: 12-20 cent. Egy lapért kapnak 6-15 centet. Persze az emberek nagy része nem veszi el az újságot, – nem kíváncsi rá. Csak itt értettem meg igazán, hogy a magyar Fedél Nélkül VILÁGSZINVONALÚ újság. A németországi terjesztés szervezetlen és kontrollálatlan.
Természetesen én is „megkóstoltam” az újságot. Ízetlen, sápadt és tartalmatlan. Következő tudósításomban kicsit körülnézek a berlini hajléktalan élet valós világában.
Addig is üdv a magyar terjesztőknek, szerzőknek, segítőiknek és persze az olvasóknak.