458. szám Vers

Szürke, virággal

Szerző:


Szürkének int régi nyárból
Egy lebegő árnyalak,
Körülötte percek, órák, 
Mikor virággal vártalak.

Szabadulni szürke árnytól
Rád hajolok: – és búsongok.
Nem jöhetsz úgy többé hozzám…
Ifjak voltunk ott, s bolondok!

Kapcsolódó írások