442. szám Beszámoló

Holdálom – Álomhold…

Szerző:


álmodtam álmodom egy gyönyörű holdat
csillagokkal körítve szépen ragyogva türkizkék
égen játszva minden szépséges kék méz és rezes
aranyló színben csókra álló szájjal mely az enyém


s lehelettel mely simogat csak mint a két
karom végén a két forróvérű kéz és az ujjak…
oh megfogtam fogom fölteszem az én
cicám háza fölé rá a tetőre hadd simogassa


vigyázzon rá s ha fázik hát melegítse
helyettem is ki addigra már tán csak a
sírban álmodhatok tovább róla felé érte
hisz nem akar látni többé nem kíváncsi


elárvult elhagyott megunt szeretőjére
nem foglalkozik mással csak az unalmas
hivatallal nem akar hátráltatva lenni
velem s amin fekszem azzal a rám váró


szegényes rozoga ravatallal az ucsó tettként
azt kívánom ássanak el kietlen kősivatagban
jó mélyen és csak arccal lefelé fektetve –

ha újra születnék hát csak mint egy teve…


                                      2011 május, második díj

Kapcsolódó írások