Balomon áll, s kezemet fogja,
Nővérem, a halál.
Jobbomon húgom, a Jó.
Én középütt vagyok,
S szakadok szét,
Nem túl megnyugtató!
Ha középen állok,
Akkor én vagyok az Élet!
Felkacag nővérem, a Halál:
– Annak majd én vetek véget!
Meglep e kacaj, s balra nézek:
– Miért vennéd el?Én szeretlek téged!
Mert ez a dolgom, ez tudnivaló,
Kérdezd csak a húgod, Ő a Jó.
Jobbra nézek,sehol a húg,
elriasztotta a Halál szava.
S így nővéremmel indulok el (ki a Halál),
Hozzá.
Haza…
2011 január, első díj
