Amit tudott, vitt a vihar.
Tehette, mert nem volt gátja.
Szitaháló,nem akadály,
földet, lelket bánat szántja.
Ami maradt,kukacrágta.
Férgekből is terem elég.
Elmerengsz a délibábon,
s az is tépve terül eléd.
Likes
Nincs hozzászólás