Nemes Nagy Ágnes
Utazás
(3,szakasz)
Hajnal
És egy világot.
Helyükön, a hegyek.
Nagy fák alatt kicsiny szerelmesek,
mély barlangokban bujdokló szavak,
vízben, virágban visszhangozzanak
s a tengerből már felmerüljenek,
mint hajnalodó, biztos szigetek,
kinek a pálmák és kinek a nap
s a költőnek a születő szavak.
A H A J N A L
IX/4.
…vízben, virágban visszhangozzanak
kutakba suttogott igaz szavak:
a nyarat, mely elhúlt, megidézzenek,
halált és létezést szentként féljenek,
fejre átokként sose szálljanak,
a lelkeken szép gonddá váljanak
s múljanak, mint gyatra tetté érjenek.
De mindig állj ki – legyél a bajnoka,
ne süvöltsön, mint bolond szellemek,
ha mély nyomán zúg fagyos fergeteg
s idézd meg akkor is, ha vad, marcona,
ha megutálnak, leköpik arcodat;
helyes beszéd, tett megfeszüljenek
s a tengerből már felmerüljenek…