Tisztelgés Weöres Sándor előtt
Állok a fordulóban –
a fordulóban állok
Köröttem pörögnek
mindenfelé irányok
A káprázatot, a valódit,
minek lángja, füstje bódít
elvesztettem-e talán?
S így, már vesztesen
egy dolog mi marad:
valósággá tenni,
azért is, igazam –
lehet bukás, lehet halál,
de a csudás rögeszme –
lent a sár, mibe más leragad –
győztesen lobog, a napot
is homályba vesztve!
Szerelmem könnycsepp
a halál arcán…
