megfekszi arcom a verssor
mosolyom rég ha lejárt
minden elalélt perckor
a fogam rázza a zárt
ajkakból a hangteli rosszat
a jó csak hangtalanul hat
és végül hangtalanulhat
megfekszi arcom a verssor
beleélni a múltat.
Likes
Nincs hozzászólás