Rakovszky Zsuzsának
Fékezhetetlen térhatás: fák lombja, nyíló épületsor.
Gőz lobog, hangok zuhannak a kitárt ablakokból,
kémények, látni az erőmű kusza drótjait, tűzfalát,
madártávlat: harmincméteres, sokszemű hasáb.
A bolt előtti neontócsából induló sörivók árnya
felszívódik a sikátoros paneléjszakába.
Július első hétfője. Hullámzik, árad a lakótelep.
Felcsavart női hang kér számon elfolyt fizetéseket,
gyereksírás, a forró levegőt sziréna szakítja szét,
szabályos térközökben színesen vibrál a kép –
míg sáros kanalú munkagép, halszálka-parkoló, házfal,
összemosódik hajnalig a holdtalan éjszakával.
