Ha a szívem
marhapörkölt volna,
abból az egész haza jóllakna,
úgy megnyalná
utánam a száját,
mint a legény
szokta a babáját.
Ha szívemből
kolbászt töltenének,
elég volna
harmincöt megyének,
csak egy volna,
ami kimaradna,
de annak a
szeme kimeredne.
Rovásírás
van az én gatyámon,
abba rejtem
harcos buzogányom,
megállok a
százéves határon,
s az ellenség
pofájába vágom.
Fráncos kurva
ez az Európa,
édes bora
veres, mint a róka,
a mienkhez
képest az is lőre,
nyaljon minket
hátulról előre.
Megjelent a szerző Szlalom című kötetében
(Kalligram Könyvkiadó)
