739. szám Vers

Napról-napra

Szerző:

Origóm lettél;
perceim kezdő lélegzete,
poharamban az első korty,
dalaimban a szünetek súlyos csendje,
tollam alatt a szerte folyó tintafolt.

(összefordított tenyeremben imádság)

Lépteimben a földet érő koppanás,
napról-napra ugyanaz s mégis más,
egy visszahúzó, éber vágyálom,
hol előttem, hol mögöttem jársz;
belőlem-árnyékom.

Kapcsolódó írások