A vágyról

Csalfa cselek, csalódások,   
csömörök után,  
mért csábulok el újra esztelen,   
ha fekszel ágyamon meztelen,   
és szétrakod a lábadat nekem  
egy napos délután,   
mikor a redőnyt félig leeresztve  
homályt előlegzünk meg az estre,   
és zebracsíkosnak látom bőrödet   
fényből és árnyékból lefestve? 
 
Honnan maradt meg ez a vágy,  
mikor már mindent rég tudok;  
honnan a talány?   
Újból és újból ugyanazért,  
egyfajta s mégis más élvezetért,  
mindig konokul nekiveselkedve  
mitől jön az embernek   
mindig meg a kedve,  
hogy újra megtalálja,  
mit már megtalált?  
Élete titkát s benne a halált?

Megjelent a szerző Lélek és test című kötetében.

0