Álmaimban nálad jártam

Álmaimban nálad jártam,
az ágyunkban mást találtam,
kifordultam a szobából,
s azóta a szívem gyászol.

Átbolyongva sok éjszakát,
bolondnak hisz, aki meglát:
fölébredve boldog voltam,
hogy mindezt, csak úgy álmodtam.

Messze űztem, azt az álmot –
átkaroltam a világot…
Karjaimban tartottalak,
simogatott minket a Nap.

Karjaimban tartottalak,
bocsásd meg, hogy álmodtalak!

0