Ma még csak álmodom.
Jaj! Csitt szívem!
Ne lármázd föl
a szunnyadó világot!
Ne harsogj még tavaszt,
mint fészkében kereplő gólya,
és első fecskeként
dalod se zengd!
Repülj csak színes pilleszárnyon,
csõndben igézve még
a felkelő napot s mezőt!
Reményt hozó bimbókon ülj,
szárnyalj a széllel,
és víg patak fölött!
Ma még csak álmodom.
Jaj! Csitt szívem!
Az új kikelet nem máról
holnapra jő!
