a rizsföldeken szárazság lett
szikkadt földje kihányta
magából a növényeket
egy foltos szalamandra
sikoltozva szaladt közöttük
apró talpait égette a talaj
az óceán felől érkező jeges szél
csupán a port kavarta fel
majd szédülten tovább pöfögött
a nappal lehunyta szemét
összekucorodott
teremőrként dolgozott álmában
vigyázta az éjszakai szobát
néha elbóbiskolt
biztos akkor repült be egy angyal
reggel néhány tollpihe ficergett a kilincsen
Likes
Nincs hozzászólás