a rózsa bármi más néven
csak tiszta blamázs lenne –
mert pontosan olyan ő –
a csók színe és árnyéka
a lángnak – a legforróbb
tűz, a legigazibb szerető,
hát hívjad szerelemnek és
annak fogom hívni már én,
mert olyan mint a tenger,
mi mindig változik, habár
ugyanaz marad mégis, amíg
a világ s benne ember él…
