Nehéz átok ül bolond fejemen, Lelkem csitítaná hűs éji szél. Kikövezett utakon a perceket keresem, Szívemben a harag dühödt lángra kél. Fejem fölött sötétség borítja az eget, Kezeim közt a lopott idő reszketve fél, Villámok égetik fellegpapírra vétkeimet, Holdfény ezüst keresztjén csordogál a vér. Hamis tükrömet évtizedek padlójára vetem, Húsvér szívemet a visszhang tépi szét. Ezernyi szilánk ropog minden léptemen, S a felismerés rám szegezi tiszta tekintetét…
2020. július, harmadik díj
Megjelent a szerző Álmok földjén című kötetében.
Kapható terjesztőinknél és szerkesztőségünkben.
