– Dömötör László Nehezék c. könyvére –
Koleszár Noémi Lillához és
Dömötör Lászlónak
XI.
…a sok jó ember szó szerint tenyérnyi
méretű helyen elfér egy szerveren,
költészetük okán egymást sem érti,
a viharos irodalom-tengeren
békésen veri egymást nagyon agyon,
persze virtuálisan s fortyog azon,
művét más kiköpve sajátján legel.
Sok szóból asszó lesz, ritkán értelem.
Nem pilóták, de albatroszkén vesznek
lelkük okán. Egymásra fentről tesznek,
mindent jól látnak, tudásuk végtelen…
Ahogy folytatják tovább szépen-sorban,
megláthatjátok, mily’ nagy költők lesznek.
A vécén ülve, vagy a sarki boltban.
