Éjjelente nehéz függönyét napomnak hogyha behúzom,
Lázbeteg szívemet megmártva szerelmed hűvös fantáziájában –
Még éberen, már álomittasan nyugovóra térvén,
Világod s világom összefonva – hajnalig mozdulatlanul.
(2008 december, második díj)
Likes
Nincs hozzászólás