kicsavart rongy az arc
a csillagok tejet cipelő mellek
szegény anyák gyermekei sírnak
a költők egymásnak írnak
könyökölök
a kavics-asztal sarkán
szám szélén féknyomok
elakadt szavak
elakadt versek
kihűlő számmal
lángra lobbantom a tüzet:
grízt pirítok
elpirulnak fölöttem
a csillagok
