eljátszottam a gondolattal
a világ az enyém
mi tagadás kis idő telt
míg te benne rám várakoztál
előbb kiáltó szavak jutottak el hozzám
hosszú éjszaka lesz – mondtad csillagtalanná
hogy válhat a sötét elmékben a forradás
honnan annyi seb kérdezem
alvadt fényforrás lett a boldogság
következmények nélkül
mutogattalak világnak világtalannak
értelmet uram a gombának
parazitáknak
miképpen az ember is
lemondok minden világról
te bennem tovább tükröződsz
bocsásd meg nekem
de viszlek tovább
határtalan tűzbombák
vad vizek elől
akár koldus
egy utód-előd
