új szavak hordalékából ácsolok
– derekadra égő erényövet
hogy holnap is érezd szorítását
amíg el nem felejtheted
naponta kínálom hálásan a dalt
mely alámerülve a fényre borul
mint szkíta asszonyok a hideg vért
pirosítják mozdulatlanul
fogadd el verseimben a sírást
– és szoríts magadhoz halkan
csendre figyelő áhítattal
ábrándos rezdüléssel a bajban
vérem madárszárnyú röpte
győztes jelet fest az égre
a múló idővel szembe repülve
sírással kezdődik a béke
mikor a kiáltás csenddé alakul
– és világgá kergeti hullámait
ember a szavak hordalékából tanul
s felrúgja mégis játékszabályait
