mély éjbe süpped a hó
az állomás a város
mély éjbe süpped
az utolsó trolibusz
matrózok katonák
melósok diákok
részeg a kalauz
józan a csavargó
neonreklám andalít
vers lázít röhögve
messze még a kikötő
nulla nulla harminckor
indul a resti mustár
virsli büfészakon
doktorált a jogtanácsos
hálókocsi negyedosztály
Schlafwagen mit Schnaps
ezüsthíd aranykarika
a szép Kovácsné a kultúroshoz
simul kacéran lassú tangó
férfizenekarral a nagybőgős
féltékenyen mellényúl
hamis húr hörög halkan
holnap új turnus érkezik
reggeli ebéd vacsora
újra ismerkedési est
piásan szendereg az üdülő
ma már nem jön vonat
holtvágányon a vagon
jó lenne elszökni az ősz
elől a barátoktól az ellenségektől
a számláktól a telefonoktól
elszökni messze messze
leszarom a poggyászt a jegyet
pucolni innen minél előbb
nem kell se ház se szekrény se ágy
és főleg nem kellesz te, nem
áll az órám elveszett a naptár
messziről jött ez a vonat is
ez a kalauz is részeg ez a virsli
is hideg ez a mustár is gyenge
ez a sör is meleg ez a táj is döglött
vodka barack cseresznye ne igyál már
elnézést kér a havaseső az emlékektől
térkép határ háború van jegyetek?
itt élünk reggelire félelem
mi már csak ilyenek vagyunk
nem elég felhúzni egy pár fehér kesztyűt
abszurd a játék kövek kavicsok homok
már hajnalodik a peronon tömeg
az ablak mögött erdő ördög tudja milyen?
toszkán tél mesél kékszőlőről vörös
mustról ébredő reneszánszsárga fogadó
parkett bútorok diófából én nem
te sem mi sem senki semmi…
