A hajléktalanságban élő emberek ugyanúgy a Magyar Állam polgárai, mint azok, akik rendelkeznek megfelelő lakhatással. Az esetek döntő többségében – a híresztelésekkel és sugalmazásokkal ellentétben – munkavállalók, akik, ahogy minden munkavállaló, a saját megélhetésükért és a magyar társadalom gyarapodásáért dolgoznak. Mindenekelőtt pedig emberek, akiket a miniszterelnökhöz, a pápához, és mindenki máshoz hasonlóan megillet az emberhez méltó képi és szöveges ábrázolás.
Ezek a megfontolások bizonyára sokak számára egyértelműek; mindazonáltal a hazai sajtóorgánumok túlnyomó többségében, kiváltképp az utóbbi hónapokban, sajnos közel sem a fentebb említett alapvetőségek érvényesülnek. Alapvető, hogy egy hajléktalanságban élő ember ábrázolásánál figyelembe kell venni az illető emberi mivoltát, személyiségi jogait! A magyar társadalom egészére kifejezetten káros hatással van a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok ellen való felbujtás.
Ugyancsak egyre feltűnőbbé válik az elmúlt hónapok „hajléktalanellenes sajtókampányában”, hogy a hajléktalan embereket egy reálpolitikai harc eszközeként kezelik bizonyos újságok és televíziók. Az ilyen típusú „hírközlés” tárgyként kezeli a hajléktalan embereket, kvázi politikai bunkósbotként. Holott a hajléktalanság, mint olyan, nem kizárólag a hajléktalan emberek, hanem a komplett társadalom közös problémája. Ildomos volna ennek megfelelően viszonyulni a kérdéshez, hiszen az ezzel ellentétes gyakorlat – tévesen – olyan felelősséget hárít egyes személyekre, amelyet leggyakrabban komplett államokon, teljes szociálpolitikai apparátusokon szoktunk számon kérni.
Kicsit konkretizálva az előbbieket: Példátlanul pusztítónak tartjuk azt a gyakorlatot, amely minden (sajtó)etikai minimumról megfeledkezve köztisztasági kérdésként kezeli, hogy emberek az utcán kényszerülnek élni. Véleményünk szerint a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi, amikor a saját nevét sem vállaló újságíró, nyíltan uszító jelleggel térképbe rendezi azokat a helyeket, ahol hajléktalan emberek élnek vagy gyakran tartózkodnak. A hajléktalan embereket kétségbeejtő fizikai állapotban ábrázoló fotók közlése megalázó és méltatlan. Elsősorban azért, mert az efféle reprezentáció, nem vesz arról tudomást, hogy azok a higiéniai viszonyok, amelyek a társadalom nagyobb részének – szerencsére – adottak, az utcán élő emberek számára sok esetben nem elérhetők. Ezek az ábrázolások nem a szociális problémát közvetítik, hanem a fotókon szereplő személyeket azonosítják a hajléktalansággal.
Ha téged is sért vagy felháborít, hogy az újságokban gyalázzák és megalázzák a hajléktalanságban élőket, csatlakozz hozzánk és küzdjünk közösen egymás és a magunk emberi méltóságáért! Csatlakozz hozzánk hétfőnként a Szentkirályi utca 22-24-ben vagy írj nekünk az avarosmindenkie@gmail.com címre.
