362. szám Riport

Kiemelt Terjesztők?

By

Boros Györgyit, lapunk koordinátorát OSA fagatta

A Fedél Nélkül regisztrált terjesztői igazolvánnyal rendelkeznek, mindig az aktuális számot kínálják. Többségük kultúrált megjelenésű, stabil helyen árul, nem koldulásra használja az újságot. Vannak, akik közülük is kiemelkednek, az eladott mennyiség, a pozitív visszajelzések, illetve a közösségért végzett munka alapján. Ők a kiemelt terjesztők.

– Mióta vannak kiemelt terjesztők? – kérdeztem Boros Györgyit, a Fedél Nélkül munkatársát.
– Az EQUAL program keretében jött létre ez a státusz 2005 nyarán. Talán nem szerencsés elnevezés, de nem találtunk jobb nevet. A program célja egy központi mag létrehozása a terjesztőkből, pontosabban azokból, akikkel napi szintű kapcsolatunk van, akiknek fontos a lap és természetesen igényük van egyfajta kollegális, illetve baráti közösségre. Az EQUAL program alatt itt dolgozó három szociális munkás feladata volt, hogy közelebbi kapcsolatot teremtsenek a terjesztőkkel és gondozási tevékenységet végezzenek. Tudni kell, hogy a hajléktalan embereknek pont az az egyik legnagyobb problémájuk, hogy elveszítik a kapcsolataikat. Ilyenkor elég nehéz viszszaszerezni a bizalmukat, sok-sok energiát kell belefektetni, hogy újra létrejöhessen. A kiemeltekre visszatérve, a legfontosabb, hogy egy olyan csapat legyen, akik együtt tudnak működni egymással, nem csak a terjesztésben, hanem az élet más területein is. Ha problémájuk van, legyen kihez fordulniuk. Az elején nagyon nehéz volt, mert a havonta megrendezésre kerülő klubokon kevesen voltak, és nem is igazán tudták, hogy miért vannak ott. Aztán egyre többen jöttek el, szépen lassan beindult, jelenleg a 22-23 kiemelt terjesztőből kb. 10-en vesznek részt rendszeresen a programokon, és ami a legfontosabb, már nemcsak a szociális munkással beszélgetnek, hanem egymással is. Egyszer hallottam egy párbeszédet, hogy az egyik kiemelt terjesztő albérletet keres, és nem tőlem kérdezte meg, hogy tudok-e valamit, hanem a másik kiemelt terjesztőt. Óriási dolog volt számomra, hogy idáig eljutottunk. Azóta történtek még jobb dolgok is.
Tavaly októberben voltunk Zadarban, ahol az egyik főzni tudó férfiú bevállalta a paprikás krumpli elkészítését. Mindenki ott tüsténkedett körülötte, volt, aki hagymát vágott, mások pucolták a krumplit, karikázták a kolbászt, stb. Úgy működtünk, mint egy összeszokott csapat, volt munkamegosztás. Az egész kirándulás alatt mindenki nagyon fegyelmezetten viselkedett, amit megbeszéltünk, betartották. Ezek nagyon nagy dolgok, úgy gondolom, hogy ez nem tudott volna megvalósulni két évvel ezelőtt. Nagyon lassú lépésekben mérhető a fejlődés. Pár hete a Margit-szigeten voltunk bringó-hintózni, ami szintén remekül sikerült. Egy kívülállónak az lehetett a benyomása, hogy egy jókedvű társaság bringázgat. Tulajdonképpen az volt a célja a kiemelt terjesztői klubnak, hogy idáig eljussunk. A másik nagy előrelépés, hogy most már a kiemelt terjesztők is részt vesznek a szervezésben. Vannak ötleteik, hogy hova menjünk, mit csináljunk, tőlünk függetlenül is szerveznek programokat. Kétszer voltak sírgondozáson. Megbeszélték a találkozóhelyet, az időpontot, elmentek és rendbe hozták a lap alapítójának a sírját. Ezek kis dolgoknak tűnnek, de úgy gondolom, hogy jelentős előrelépésnek tekinthető.
– A programokat ki találja ki?
– Eleinte a mi ötleteink valósultak meg, de most már együtt ötletelgetünk. Úgy látom, az utazás nagyon bejött. Mindig mondják, hogy menjünk Velencébe, Debrecenbe, jobbra-balra. Ennek anyagi vonzata is van, sajnos jelenleg nincs anyagi fedezetünk, így valószínű, hogy az idén nem nagyon fogunk mászkálgatni. De kisebb költségvetésű programokat ők is tudnak finanszírozni. Például kitalálták, hogy előtakarékossági formában heti 500 Ft-ot beadnak, azt mi megőrizzük, és abból tudnák fizetni a benzinköltséget. Az egyik bécsi utazás így valósult meg, teljes egészében ők finanszírozták. Aki ismer hajléktalan embereket, vagy dolgozik az ellátórendszerben, pontosan tudja, hogy ez óriási előrelépés.
– Milyen tervek, lehetőségek vannak a jövőre nézve?
– Az EQUAL programnak vége lett 2007. december 31-én, ami annyiban érinti a kiemelt terjesztőket, hogy a három szociális munkás, aki velük foglalkozott, már nem dolgozik az újságnál. Jelenleg ketten vagyunk, ami azt jelenti, hogy gondozási tevékenységet nem tudjuk az elmúlt évekhez hasonló intenzitással ellátni, mert egyszerűen nincs rá idő. A kiemelt terjesztői klubot megtartottuk természetesen. A jövő az lenne, hogy minél jobban bevonjuk a kiemelt terjesztőket nem csak az ötletelésbe, – bár az is nagyon fontos, hogy mit csináljunk, – hanem a szervezésbe és a megvalósításba. Akár úgy szervezni a klubot, hogy mi ne vegyünk benne részt, tehát nélkülünk, az ő önálló tevékenységükként.
– Milyen alapon választjátok ki a kiemelt terjesztőket?
– A bizalmi kapcsolat az alap, erre építhetünk. Ha tud velünk együttműködni, megfogadja a tanácsainkat, látjuk, hogy fontos számára a saját sorsa. Persze, az eladott lapszám mennyisége is fontos, de nem a legfontosabb. Van olyan kiemelt terjesztő, aki munka mellett terjeszt. Amikor ráér, akkor dolgozik, ő nyilván kevesebbet fog eladni, mint aki napi hat-nyolc órában ezt csinálja. Az együttműködés a legfontosabb szempont.
– Más. A fővárosban rengeteg kereszteződésben találkozhatunk Fedél Nélkült szorongatva kéregető emberekkel, én már tudom, ők nem a ti terjesztőitek, mit lehet kezdeni ezzel?
– A koldus-téma örök probléma a Fedél Nélkül életében. Utcán élő embernek nem nehéz lapunk egy-egy számát beszereznie, talál egy eldobott példányt, megveszi, vagy egyszerűen ajándékba kapja egy jóindulatú, de tájékozatlan olvasónktól. Lapunk a koldulás segédeszköze lett, s ezen alighanem csak az utcák rendjét felügyelő szervekkel (rendőrség, közterület-felügyelet) való, az eddigieknél szorosabb együttműködés segíthetne. Amíg tartott az EQUAL program, saját erőből is többet tudtunk tenni a koldusok és fekete terjesztők ellen, mert a három kollega, aki a kiemelt terjesztőkkel foglalkozott, rengeteg utcai ellenőrzést végzett. Jelenleg a lap két koordinátorán kívül egyik terjesztőnk, Ónodi István, önkéntes alapon végez ellenőrzést, a Moszkva tér környékén ami problémás helyszín, így nagy segítség. Terjesztőink bevonását e területen is szeretnénk erősíteni.
Új ötletként megpróbáljuk meggyőzni a koldusokat, hogy cseréljék le a Fedél Nélkült egy általunk készített táblára, melyre a következő szöveget írtuk: „Szegény vagyok, kérem segítsenek.” Alá apró betűvel, hogy „ezt táblát a Fedél Nélkül szerkesztősége állította ki, hogy lapunk ne legyen a koldulás eszköze.” Épp most kaptam visszajelzést, hogy a Moszkva téren két koldus lecserélte az újságot erre a táblára. De sajnos többségüket nem érdekli, hogy rossz hírét kelti a lapnak és több száz becsületes embernek.
A másik, ami tehető a koldusok és fekete terjesztők ellen, hogy maguk a vásárlók ne vegyenek lapot kitűzővel nem rendelkező embertől. Sok visszajelzés érkezik, hogy a vásárlók elkérik a kitűzőt a terjesztőktől, jó lenne, ha ezt minél többen megtennék.

You may also like