Elment a nagy hajó.
Tatján a vitorla,
ha rossz, akár ha jó
emlékünk kínozza.
Tatjána a parton,
kendő a kezében
törli a patakot,
könnyét a szemében.
Kapitány a távolt,
messzelit kémleli,
szíve a megfagyott, …s
vágya messze viszi.
Hajtja ismeretlen
Új Világ-ok felé,
hódítani földet,
melyre, …amerre lép.
Hiszi, hogy menni kell, a dolgát tenni kell,
embernek maradni, …embernek lenni kell!
Feszül a vitorla, feszüljön a váll,
bízzuk szél, …sorsunk hajt, s amit kell,
megtesszük,
mert az idő halad, az idő meg nem áll,
…s mert…
ha nem együtt megyünk, …elszalad mellettünk.
