499. szám Vers

A számkivetett

By

  

Ismét jött lehajtott fejjel:
maradt- e még böjti kenyér?
Híd alatt érte a reggel,
teste-lelke tavaszi tél.

Júdáskodók hamís pénze
szíkla-ösvényre kergette.
Hitetlenség élet-része,
mégis igaz könyörgése.

Társa nincsen, hogy is lenne?
Akad, aki megsegíti,
Szállást is ad egy éjjelre,
barátként mennybe repíti.

Reméli, a nyár majd hevít,
hajlékai csendes erdők.
Lelke mélyén emlékezik:
gyermekből hogyan lett felnőtt.

Támolyog  a nagyvilágban,
s ha az adomány már elfogy,
elbóbiskol magas  lázban,
s hírét viszik a galambok

.

You may also like