Visegrad 768. szám Vers

Szerelem

By

Ha nem látom, rá gondolok,
– s rögtön magam előtt látom.
Róla szól az ébrenlét,
s az álom.


Bármely fénykép, bármi tükör
– az Ő arca néz rám.
Érte dobban, érte szakad
szívem, ütőerem, vénám.


Megszűnik a tér, az idő,
ha szemébe nézek.
Nem értem az egészet…

You may also like