Arcom mögött,
Egy előhívás közben
Fényt kapott gondolat.
Meg szeretnélek csókolni,
De már elvesztettelek szemem elől.
Míg a Lánchídon átsétálok,
Belekarolsz a hajnali csendbe.
Arcod mögött,
Emlékem halovány képe,
Rálöttyintetted a kávét,
Aztán hajszárítóval kezedben…
Meg szeretnél csókolni,
De már elvesztettél szemed elől,
Nincs az a távcső,
ami segíthetne rajtunk.