417. szám Vers

A nyomunk

By

Hej Piroskám, kis galambom
jer a Zagyva partra,
dűlj le mellém, fogadalom
gyűlt az ajakamra.

Fogadom, hogy soha mással
nem gondolok arra,
amiért most mi egymással
megyünk le a partra.

Selyem pázsit puhasága
s karom ölelése,
a szívedet gyújtsa lángra,
s kedved ölelésre.

Ki nem írom a nevünket
kapuk oldalára,
ne vehesse szerelmünket
senki fia szájra.

A titok, hogy egyek vagyunk,
imával fogadom,
mint a friss fűben a nyomunk,
ott marad a parton.

You may also like