561. szám Széppróza

 

By

A pók szemével nézel a sarokból. Nem akarom, hogy láss. Lecsapom a pókot egy újsággal. De nem nyugodhatok. A légy szemével nézel. A légy rászáll a tükörre. Onnan átrepül a vázára. Hiába űzöm egy fölkapott ronggyal, nem akar kimenni. Végül rászáll az ablaküvegre. Lefújom a legyet rovarirtóval. A légy haláltusája megrendít. Kisöpröm a lapított pókot és a döglött legyet. Most nem láthatsz. Kiveszem a flaskát a nejlonszatyorból. Letekerem a kupakját. Iszom. Kismadár száll az erkély korlátjára. Az ő szemével nézel. Milyen madár lehet? Szürkésbarna. A farka fonákja rozsdabarna. Kerti rozsdafarkú. Talán. Nem értek a madarakhoz. Ez abból is kitűnik, hogy nem tudom megölni a madarat. Elrepül. A kismadár látta. Akkor te is láttad. Hiszen az ő szemével nézted, mit teszek. Nem akartam volna, hogy láss. Mindenki csalódást okoz neked. Én nem akartam. Te ragaszkodtál hozzá, hogy kilesd, mit cselekszem. Te akartál csalódást okozni magadnak. Így van ez, hiába szeretsz, ha nem érdemlem meg. Te sem érdemled meg, hogy engem szeress. Szeress valaki mást, Istenem!

You may also like