Túlontúl megyek egy határon egyensúlyozva
orrom pengeélén táncolva egymás hegyén
-hátán pellengérre állítva tornyosulnak a szavak
zsibongó zuhataga tengerszintjén érek révbe
az érzelmek sivatagában izzó homokszemek
fixíroznak az örökkévalóság tanúiként
látomásoktól gyötört lázban égve perbe fognak
bevallom várható volt ennyi hiba végeztével
orvoshoz kell fordulni felfordulni
fel-fel a magasba kerubok s alá cerberus
nyitott kapukon dönget egy kapualjban
kísértő szellem árnyteste a test ellen veti
rá magát egyre-másra aki a falnál áll
és lehajol ötezerért veszi meg
elmaradhatatlan kellékeit vágyai netovábbjának
megálljt parancsolva elfogyaszt egy szendvicset
és egy kólát
és pöfékelve elkalandozik ábrándos tekintettel
megpihenve a világ dolgain.
2024 október, második díj