Most, hogy vélhetőleg az utolsó óra átállítás is megtörtént, (Uniós rendelet) tekintsük át az ember és az idő kapcsolatát történelmünk kezdetétől napjainkig!
Az óra átállításról a magán véleményem az, hogy szimpla simlisség arra hivatkozni, hogy energiát takarítunk meg vele. Hát nem!
Pontosan ugyanannyi ideig tart a sötétség, ha tudjuk hány óra van, mintha fogalmunk sem lenne róla. Az meg kifejezetten szemétség, hogy a munka utáni világosságból lopnak el ezek egy órát.
De hogyan is kezdődött ez a hisztéria? Anno Benjamin Franklin, aki diplomata és feltaláló volt, Párizsban képviselte hazáját. Látva a franciák kicsapongó éjszakai életét, és irigykedett a gyertyaöntők jövedelmére, esteleg egy gyertyaöntő járt hozzájuk, míg ő feltalálgatott ezt-azt, ezért javaslatot tett a Parlamentnek. A pontos szöveg nem maradt meg, de a lényeg az, HOGY LEGYEN KORÁBBAN KÉSŐ!
A mulatozók igy hamarabb elfáradnak, és kevesebb gyertya fogy. Ez a javaslat elbukott, mint ahogy George Vernon Hudson új-zélandi entomológus (rovarszakértő, a rovartan tudósa) javaslata is, aki ki tudja miért ragaszkodott volna a korábbi lámpaoltáshoz. Hacsak nem, a szentjános bogarak világítása miatt lobbizott?
Mígnem Németország vezette be 1916. április 30-án éjjel 11- kor a háborús energiatakarékosság miatt. Kellett az energia a fegyverkezéshez. Persze mi is azonnal átvettük, aztán később nem, aztán még később vissza, majd megint nem. Az állhatatosság mindig jellemző volt ránk, magyarokra. Végül is 1980 óta megint.
Persze, hogy mindezt végig tudjuk játszani fel kellett találni az időmérő szerkezeteket. Ebben a témakörben mindent jótékony homály takar el. Nem kevés ellentmondással fűszerezve.
Kezdjük a legelején. Az Isten 6+1 nap alatt teremtette a Világot. Na, de a hiteles dokumentumok szerint, csak a negyedik nap teremtette az égitesteket. Akkor mennyi az a hány? Kis kibúvót azért hagyott Mózes könyve:
(– I. Móz 1: 3-5) Legyen világosság! …És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel
Természetesen Nap nélkül még. De, hagyjuk, mert mint tudjuk, hogy mindig a parancsnok órája a pontos. Vegyük inkább az időszámítást, ami azért szoros kapcsolatot ápol az órával. Ezt is elég nehéz összehozni. Mert, ugye mi 2024-et írunk. Az iszlámban 622-ben, míg a zsidóknál mínusz 3761-ben startolt a naptár. Ők valószínűleg a koránkelők lehettek.
Hogy mindezek kiderüljenek szükség volt időmérő eszközökre. Cseppet archaikusan megfogalmazva „kezdetben vala” a bámészkodás a Napra. Később ezt gépesítették. Leszúrtak egy botot, és nézték hogyan settenkedik az árnyéka, közben valószínűleg halkan dúdolták, hogy „most múlik pontosan.” Nem, ez még nem az óra volt. Majd akkor lett azzá, mikor egy kört rajzoltak a bot köré és 24 cikkre osztották. De addig még évszázadok teltek el. Kicsi hibája azért volt a szerkezetnek. Éjjel ugyan valószínűleg működött volna, ha feltalálják a fehér árnyékot. Ez azóta sem jött össze. áthidaló megoldásként feltalálták a víz órát. Két edényt arcával szembe fordítottak, és lecsöpögött a víz az alsó rovátkolt edénybe. Ahol nem volt víz, mint például a sivatagban, kézenfekvő volt homokórát gyártani. Aztán elmúltak ezek az idők.
Egy ügyes kovácsmester az ezerháromszázas években barkácsolt egy mechanikus órát egyházi megrendelésre. Bár az elsőt 1240.-ben Villard de Honnecourt francia építész alkotta meg, de nem volt az igazi. Ezt tökéletesítve a későbbiek során divatba jött a templomok tornyába épített időmérő szerkezet, harang és bábjátékokkal megbolondítva. Ezek az órák már többé kevésbé pontosak voltak, egyetlen hibával. A delelő Naphoz lettek igazítva a szerkezetek. Ma már tudjuk, amit ők nem, keletre vagy nyugatra menve, mindig máskor van delelőn a Nap. Fel sem tűnhetett, hiszen az utazók mire a másik toronyhoz odaértek, már csak azt tudták, hogy kurva messze van.
Aztán elérkezett az igazság pillanata.
Az ipari forradalom megalkotta a vasutat. Itt már nem volt mese, kellett az országokra kiterjedő pontos idő. Egy kis színes hír. Nem akarom védeni a MÁV-ot, de! Magyarország a keleti félgömb és az északi félteke 45. és 49. szélességi körei között található. Namármost. Pontosan 13 perc eltérés van a Nemesnedves – Battonya (az első és utolsó szovjetek által felszabadított település) között. Tehát, ha (csak) 13 percet késik a vonat akkor pontosan időben érkezett.
Akkor most vissza a fő sodorba. Meg kellett a Föld szélességi, hosszúsági köreit alkotni. Kézenfekvő volt, hogy az eddig a legjobb tengerészeti (tájékozódási) térképet kiadó Greenwich csillagvizsgáló távcsövén áthaladó vonal legyen az origó. És megszületett az egyezmény.
- október 22-én írta alá Washingtonban a Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagországa az úgynevezett meridiánegyezményt, amely egyetlen egységes kezdődélkört (meridiánt) határozott meg valamennyi ország számára.
Így aztán a csillagvizsgáló kertjében felállítottak egy órát, ami pontos volt. Akkortájt John Henry Belville volt az igazgatója ennek az intézménynek. Az átállás után azért még évekig a Nap álláshoz igazítottak az órákat, hiszen nem mindenki jutott hozzá a pontos időhöz. Főhősünk John Henry munkaideje leteltével egyéni vállalkozó lett. A kerti órához beállította az óráját, majd besétált Londonba, és eladta a pontos időt a nagy fogyasztóknak. Mint például órasok, vasutasok, toronyőrök. (Mekkora simlis volt!)
Hogy stílszerű legyek eljött az idő, hogy abbahagyjam az írást.
Még valamit! Ha valaki nem tudja beállítani az óráját a pontos időre, a következő a javaslatom.
Mint köztudott az álló óra 24 óránként kétszer is hajszálpontos. Na, akkor kell elindítani a saját órát.
