747. szám Vers

Reqiem

By

Nincs énnekem életem. 

Nem is kell már énnekem.

Rászedtek és becsaptak, 

Hazudtak, s kijátszottak. 

 

Nincs énnekem életem,

Nem is kell már énnekem.

Nem szövök már terveket,

Úgyis minden elveszett.

 

Nincs már hitem s kenyerem,

Búsan élem életem!

Ami volt is, csak emlék, 

Nincs számomra menedék. 

 

Szívem üres, mint egy kongó, 

Bor nélküli üres hordó.

A remény is elhagyott,

Életem üres halott. 

 

Ne ily halált adj, Istenem!

Ne ily halált adj énnekem!

Add vissza a fényt, az álmot,

Lobbantsd fel újra a lángot!

You may also like