Éjszaka nem aludt egy szikrányit sem. Csak forgolódott az ágyban, és az öreg vekkert leste. Párja békésen szuszogott mellette, még mosolygott is álmában. Negyven éve mondták ki a boldogító igent, azóta jóban-rosszban együtt vannak. A házassági évfordulókon mindig tudott venni valami apróságot, legtöbbször virágot, de most már ilyesmire nem futja a csekély nyugdíjból. Ezért várta annyira a hajnalt, és amikor az óra négyet mutatott, nesztelenül kiosont a lakásból. Ám a lépcsőházban erősödő félelem kerítette hatalmába, hiszen soha nem csinált még ilyet, a feddhetetlenségére világ életében büszke volt. Bátorság, biztatta magát a kapuban, és a fejét előre dugva feltérképezte az utcát. Sehol egy lélek, dörzsölte össze elégedetten a tenyerét. Ezután szorosan a fal mentén a közelben lévő bolthoz indult. Csak időben jöjjenek, mert ha késnek, oda az egész, villant fel agyában a nyugtalanító gondolat. Mikor már lassan nyújtózkodott a nap, akkor törte meg a csendet a kis furgon motorjának zaja. A szállítók villámgyorsan lepakolták a pékáruval teli rekeszeket, és már robogtak is tovább. Elérkezett hát a döntő pillanat. A csúnya reumájára fittyet hányva, szinte újjászületve sietett a cél felé. A legfölső rekeszből kivette a két kilós kenyeret, és újra behúzódott a kapu fedezékébe. Szíve a torkában dobogott, a levegő is elfogyott a tüdejéből, de egy rövid pihenőt követően mégis hazajutott. Otthon remegő kézzel elrejtette a zsákmányt a gardróbszekrényben. Reggel a felesége a szokásához híven kiszámolta a bevásárláshoz szükséges pénzt. Egy fillérrel se többet. Első útja a virágüzletbe vezette, kért egy szál tűzpiros szegfűt, csak úgy magában, utána szerezte be az élelmiszert. A virágot ügyesen a kenyér mellé csempészte, majd a hokedlin ülve várta, hogy az asszony a szobában matasson. Néhány perc elteltével már szedhette is elő a kincseket. A kenyeret az ennivalók közé helyezte, aztán a szegfűt csúsztatta bele egy vázába. Egész testét melegség öntöttel el, tettét pedig a kegyetlen sorsnak ajánlotta. Nemsokára neje szemében is kövér könnycseppek gyülekeztek, amikor meglátta a pirosló virágot. Nem kérdezte, honnan van, miből van, csupán keresztet vetve hosszan nézett rá.
Likes
No Comments