Hideg szélben

A hideg szélben rámizzadt az ing,
és az istennek sem találtam
a Karikás Frigyes utcát.
Késésben loholva jegy nélkül,
óriási kerülővel.
A hideg szélben gyöngyözött a homlokom,
sőt még az alsónadrágomból is csavarni lehetett a vizet,
és az ördög verje meg, sehol az a Karikás Frigyes utca.
Végtelennek tűnő idő után odavergődtem,
– marha nagy irodaház –
Hát mit keres itt rendelő, pláne üveggyönyör-építmény?
Réginek találtatott a pszicho- szakvéleményem,                
ezért lehagyva három HÉV-et,
Hopp, máris Békásmegyeren tartom azt a rohadt cetlit…
Arra gondoltam, a francnak futkározok
munkaalkalmassági papírokért fél lábbal a sírban,
Ebben a hányatott világomban, mikor nemrég
elfordítottad az ajkad az enyémtől,
és szartál válaszolni: szerelemmel szeretsz-e,
vagy valaha is volt benne több szexualitásnál?
Oké, lökd el a kezem, oké, ne hagyd magad ölelni,
ne gyere fel, oké. Lépj ki a kapcsolatunkból, 
akárcsak Neil Armstrong a világűrbe.
        
A hideg szélben dideregtem,
elérte a zoknimat is, taknyom-nyálam összefolyt,
kijött a tömés a fogamból, tenyerembe köptem,
s majdnem leütött botjával valami zakkant öreg.
Visszatértem a rendelőbe,
„Pisiljen egy ujjnyival kérem”
Hát ez befuccsolt,
mert a hátam mögött lévő budiban,
nyögve és szeleket eresztgetve kínlódtak.
„Hallásvizsgálat” Állítólag majdnem süket vagyok,
ezért beszélek halkan, a Nirvána emlékére.
A hideg szélben visszafelé az eső is rákezdett.
Legyek akárhol, de a városi szardíniásdobozokban,
pánikbetegség barátom, mint mesterlövész, 
az alkalomra vár.
Szélcsendben,
otthon ittam egy másodszor lefőzött „szürkét”,
dekkekből kicsavart virginiai dohányt pöfékeltem,
és amíg tart ez a hányadék-élet,
tudni fogom hol található
a Karikás Frigyes utca.

0