755. szám Vers

tömegbe gyűrt magány

By
nem kopognak nincs miért
ritkul a szó és kimért
ajtót nyitni nincs kinek
csábítják a fentiek
remete és fejvesztett
barátok közt elvesztett
senkinek sem érdeke
láthatatlan élete
koponyáján sírhalom
másnak őröl a malom
emléke csak vézna heg
benne tű vagy néha szeg
hűlt helyére száz akad
netvilágon nincs lakat
együtt-maga mit sem ér
bennünk-nyoma üres tér

You may also like