nem kopognak nincs miért ritkul a szó és kimért ajtót nyitni nincs kinek csábítják a fentiek remete és fejvesztett barátok közt elvesztett senkinek sem érdeke láthatatlan élete koponyáján sírhalom másnak őröl a malom emléke csak vézna heg benne tű vagy néha szeg hűlt helyére száz akad netvilágon nincs lakat együtt-maga mit sem ér bennünk-nyoma üres tér