382. szám Vers

Szaltó

By

Nyugalom!
– csak türelem,
csak akarat és figyelem.
Ha tévednél…
ha tévednél, nincs kegyelem,
hát nyugalom!
Csak akarat és fegyelem,
– mert akarom!
Még várni kell, még tűrni kell.
Nyugalom!

*

A rúd marasztja markomat,
mert nincs még itt a pillanat.
Az ösztön őriz itt belül:
alattam háló nem feszül.
Hát nyugalom!
– és fegyelem, és akarat,
nem jött el még a pillanat.
Kevés.
Kevés a lendület,
túl mély a lent, magas a fent.
Igen.
Kevés az ív, a lendület.

Minden helyén: a tér, idő,
a józan ész, a gondolat,
– nem jött el még a pillanat.
Még visszahúz, még fogva tart
a ráció,
a fegyelem, a félelem.
A gravitáció.

*

Csak türelem!
– és nyugalom,
kevés a szó, hogy akarom!
Míg fogva tart a félelem:
ha tévednél…
Ha tévednél, nincs kegyelem,
hiába hív, hiába vár
a végtelen.
Hát nyugalom!
Csak türelem!

*

A rúd szorítja markomat,
de közel már a pillanat.
És egyre nő.
És nőttön-nő a lendület:
fentebb a lent, lentebb a fent.
Igen.
Szaltó előtt
kihívás lett az életem.
S ha fegyelem, ha akarat,
elérkezik a pillanat.

Az ösztön ébreszt itt belül,
az látja át a tér-időt,
– múltat lezár, kizár jövőt.
Nincs többé más, csak a jelen,
s csitulni kész,
halványul már a félelem:
ha tévednél…
Nincs tévedés, nincs kegyelem.
Csak türelem!

Hasadni kezd a tér, idő,
a józan ész, a gondolat,
nincs múlt, jövő,
csak villanás, csak pillanat.
Hajszál kevés, mi visszatart.
A ráció.
A megszokás, a félelem,
– a gravitáció.

*
Nincs nyugalom,
nincs türelem.
Csak akarat, és fegyelem.
Nincs tévedés,
ha tévedsz, nem kell kegyelem!
Kihívás lett az életem.
Nincs semmi más,
mert akarom:
Nincs nyugalom.

*
A rúd felsebzi markomat,
– elérkezett a pillanat.
Az ösztön szólít itt belül:
hiába háló nem feszül,
Elég. Igen,
elég az ív, a lendület,
Fent vár a lent és lent a fent.
Mert fegyelem és akartat,
elérkezett a pillanat.

Szilánkra tört a tér-idő,
nincs józan ész, nincs gondolat,
nincs semmi már, mi fogva tart.
Helyet cserélt a lenn, a fenn,
elmúlt a múlt,
csak a jelen.
A jövő is új ráció:
legyőzhető!
– legyőzhető a félelem,
a végtelen,
a gravitáció.

Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében.

You may also like