569. szám Széppróza

Szabadulás az utca fogságából

By

Már születésekor rosszul sült el az élete. A közel két méter magas, derékig érő göndör éjfekete hajú cigányasszony anyja éppen csak bement őt világra hozni a legközelebbi kórházba, (bár személyijét előtte be kellett mutatnia), – és 1962. december 29-én éjjel tizenegy órakor egészséges, fekete göndör hajú fiúnak adott életet. Utána megszökött a szülészetről.  Reggelre már hűlt helye volt a csecsemő édesanyjának.
Született L. Rozália, L. Józsefné utána ment a maga útjára, felnevelni nem tudta volna gyermekét, L. Józsefet a gyermek apját, szerette, nagyon szerette, meg is mondta neki: „Fiad van!” Aztán tovább táncolgatott a piactéren 1 magyar forintért. Kicsit zavarodott lehetett.
L. József édesapja, néhai L. József, a három kiló ötvenes újszülött nemzője, szintén nem tudta volna felnevelni gyermekét, lévén az egyik karjára béna, így dolgozni nem tudhatott.  Így a gyönyörű fiúcska csecsemő otthonba, majd állami gondozásába került. Onnan két éves korában vette ki Bözsi néni, hogy gondozza, és felnevelje  Józsefet.
Józsi, mert ezt a nevet kapta, szépen cseperedett a parasztgazdaságban, kulákoknál. Ennivalóra nem igen volt gondja, de már hajnali ötkor – mert korán befogták dolgozni, Bözsi néni egyetlen, akkor tizenöt éves fia mellé, mondom hajnali ötkor hat éves korától fogva cipelte kis piros vödrét, és ment a malacokat, hízókat a moslékkal megetetni.
Nyolc éves lehetett, amikor zord nevelőapja rajtakapta a cigarettázáson, amit tőle lopott, (Fecske), és alaposan megrakta, amiért Bözsi néni a váláson törte a fejét. De aztán megbocsátott két méteres urának, és Józsi már szabadon füstölhette az öreg Fecskéjét. Így lett a fiúcskából megrögzött dohányos.
Most ugorjunk át tíz esztendőt. Gyönyörű ifjúvá serdült, a rajztanárnője vette el szüzességét, titokban. Iskoláztatták, és kitanulta – tanulta volna – az épületszobrász (mások szerint műköves), szakmát, ha harmadéves ipari tanuló korában, főnöke nem vitte volna be a bűnbe, és nem vette volna rá a márvány eltulajdonítására az államtól, (szobrászok vették meg tőle) és három évre dutyiba került. Ott, más elfoglaltság nem lévén, rákapott az olvasásra,és egész szép műveltségre tett szert, a Pillangó, a Nyomorultak és egyéb klasszikusok átrágásával.
Amikor a börtönt elhagyta, megfogadta, hogy soha, de soha többé nem vesz könyvet a kezébe, hacsak nem eladásra.
Rövid szerelmi házassága után özveggyé vált, szegény felesége rákban elhalálozott, maga után hagyva két kislányukat, kettő és három éveseket, akiket a T. Magyar Állam elvett Józsitól, miután az felesége halála után bánatában az alkoholmámorba  menekült, de ezen állapotában nem volt alkalmas gyermeknevelésre. Lányait örökbe adták, (vajon kiknek?), ennek egész hátralévő életében betege volt.
Bözsi néni, és nevelőapja halála után L.József akkoriban soknak számító rakás pénzt örökölt, ezért B. néni egyetlen fia be is perelte, sikertelenül. A pénzt Józsi eldorbézolta kurvákra, meg kocsikra, mert éppen akkor gyászolta Évát, a gyönyörű szőke feleségét.
Így került Józsi egy kövér ötvenöt éves cigányasszony karmaiba, aki jól kihasználta őt, dolgozni küldte, a pénzt meg jóformán zs.v., zsebre vágta. Azért a férfit jól tartotta étekkel, majdnem nyolcvan kilós lehetett.
Józsi megunta, hogy B. néni állandóan ellopkodta keresetét, és inkább az utcát választotta. Öt évre a hajléktalanság poklait járta, igencsak lefogyott, hol itt, hol ott aludt, telefonfülkében, hajléktalan szállón, nyáron utcán, úgy hogy igen vézna, immár ötven kilócska lett,  sokszor éheznie kellett.
A TBC sem kerülte el, továbbra is rendületlenül dohányzott, de a külsejére sokat adott, mindig patyolat tisztán járt.
Szilviát egy tingli-tangli nyugdíjas bulin ismerte meg, és másfél évig halálos szerelemmel szerette (egyesek szerint az egész csak számítás volt, mert a nő nála húsz évvel idősebb korú volt). De végül is lakásban élhetett, Szilvia bejelentette állandóra,  tíz év alatt kikezelték tüdőbaját, maradt fél tüdeje, közben édesapja a mohácsi szociális otthonban elhalálozott, és ráhagyott. K.-én egy lakást (egy szobás, kinti WC, kamra), egymillió-kétszázezer jelzáloggal, amit a szoc. Otthon terhelt rá az ingatlanra ápolási díj címén.
Józsit az ág is húzta, most sem volt szerencsésebb, mint születésekor, mert a cigányok elfoglalták lakását, de eladni nem tudták, és Józsi hiába próbált oda költözni, a „lakói” jól megfenyegették, és késsel hadonásztak, amikor megtekintette jövendő otthonát. Nahát ennek az ügynek aztán betege is lett.
Szilvia közben a hetvenkettedik életébe lépett, (de csak ötvennek nézett ki), Józsi jó tizenöt éve nem gyűrte vele össze a lepedőt.
A nőt ez nem érdekelte különösebben, ötvenhét éves korában amúgy is elege lett  a férfinépből.
Szilvia alig várta, hogy a férfi elköltözzön, mert a tíz éves alkoholizmusából alig meggyógyult emberre már jó régen ráunt.
Az asszony annyi megpróbáltatás után, tizennyolc éves kora óta férfivel élt, végre egyedül szeretett volna lenni, és kiélvezni a nagymamaság (ekkor már tizenegy éves kislány unokája volt) örömeit. Meg aztán vágyott imádott leánya Marianna társaságára is. Annyi csalódás érte a férfinép részéről, hogy most már betelt „az a bizonyos pohár.”
Mindezt Józsi jószerint tudomásul vette, és elindult a javulás útján, gondolatban már berendezkedett a magányra, az egyedüllétre, így hát elindította a lakása visszaszerzésére a lavinát. Közjegyző, birtokvédelem, bíróság, majd költözés. (Jó, ha két nylon szatyor  cucca volt.)
Szilvia Józsi távozása utánra elhatározta, hogy  jó sokáig egyedül él majd, bár az esti és  nappali beszélgetéseket, Józsit, ezt a kéményből kihúzott cigányt,  semmi nem tudta pótolni, mégsem érzi majd magányosnak magát, gondolta,  könyvek, internet, zene, úszás, nagymamának lenni, mindez ki fogja tölteni az idejét.
Az utca fogságából nagyon kevesen tudnak ilyen könnyen (könnyen?) szabadulni, de Józsi  megszenvedett azért a huszonöt négyzetméteres lakásáért K.-n. Az emlékeit pedig, határozta el, elteszi jobb időkre, amikor majd üldögél a Petőfi Sándor utcai sor kispadján, kezében bottal, és szívogatja tajtékpipáját.
Ráér majd akkor azokon merengeni.

You may also like