Két jeges, dermedt év
Tompa dobbanásaira
Hűlt vér szilánkjai
Szóródnak szét új s, új sebeket ejtve
Bensőmben, hagyván egészemben elfertőzzenek
Megállt a metronóm
Már csak némám sóhajt a fájdalom
Csak egy réveteg tekintet fordul a levegőben
Megálló homokszemcsére
Éreztetvén az idő nemcsak megállt, véget ért