420. szám Vers

Forró nyár

By

Bitumen tócsa vicsorít a napra
aszfalt csurran,  petrol szaga száll
csatornáink bűze a mélyből felböffen
magától is  viszolyog már a koranyár

a tikkadt parkban két nyomorult nyugdíjas
gyilkolja  egymást az árnyékos padért
maszatos kiscsávó veri magát földhöz
anyjával hisztizik újabb fagyiért

villamosvezető egy taxissal üvöltöz
míg beléjük nem hajt egy kamionos
a mentős megfogadja:  új életet kezd majd
és a Dagály strandon lesz ő kabinos

hűvös irodákban a légkondi zümmög
talpas poharakban  megcsörren a jég
decens titkárnőtök a telefonba suttog:
Főnök, a népnek lassan elég…

You may also like