Kuszkusz elment. Még márciusban, de nem volt erőm leírni ezt a mondatot. Most, hogy túl vagyok rajta, már könnyebb megemlékezni róla. Tőlem kapta a nevét és a kinevezését is. Ő volt a Menhely Alapítvány főállású egérfogója. Erika kolléganőnk hozta, sérülten és férgesen. A sérülései miatt vittük először állatorvoshoz. Ellátták, kapott féreghajtót, bolhairtót, de vissza kellett vinni kontrollra. Akkor derült ki, hogy vemhes. Harmadszor már „terhesgondozásra” vittük. Megszülettek a kiscicák. Nagyon gondos anyuka volt. A kicsik cseperedtek, elérték azt a kort, hogy el lehetett választani őket a mamitól. Szerencsésen mind a hármat sikerült örökbe adni. Ekkor vittük ivartalanításra. Ezt még tudomásul vette, de amikor varratszedésre is elvittem, nagyon megsértődött. Ez volt az ötödik alkalom, hogy állatorvoshoz kényszerítettük. Attól kezdve nagyon utált engem. Minden utálata ellenére nem feledkezett meg macska-kötelességeiről. Mivel én mindig megosztottam vele az általam „zsákmányolt” alutasakost és a száraztápot is, kötelességtudóan megosztotta velem a zsákmányát ő is. Gyakran helyezett döglött egeret, vagy patkányt az íróasztalom alá. Egyszer még egy rigófiókát is hozott. Egy alkalommal éjszakai ügyeletet vállaltam az idősotthonban, ami szintén itt működik a Vajdahunyad utcában, ahol a csomagmegőrző, a fő munkahelyem van. Na persze, hogy elaludtam. Éjjel egykor arra ébredek, hogy valami penetránsan büdös, ráadásul Kuszkusz paskolgatja az arcomat. Nagy nehezen kinyitva a szemem azt kellett látnom, hogy az orromtól három centire fekszik egy döglött egér az asztalon. Kuszkusz a maga nyelvén magyaráz valamit. Feltehetően azt: „én már jóllaktam, ezt edd meg te.” Nem voltam éhes.
Van egy kis kopás a gerincemen, ezért gyakran fáj a derekam. Gyógymacskai kötelesség ilyen helyzetben segíteni a rászorulónak. Olyan napokon, amikor különösen erős fájdalmat éreztem, Kuszkusz befurakodott a hátam mögé a forgószéken és dorombolt a derekamnak. Jelentős javulást okozott ezzel. Az állatorvos szerint egy-másfél éves lehetett, amikor hozzánk került. Négy évet és egy hónapot volt velünk. Rövid idő jutott neki, de négy évig biztonságban és szeretetben élt. Az ellátásra sem panaszkodott. Soha nem fogom elfelejteni.
Budapest, 2022. 06. 26.
