Uram, még sosem beszélgettünk
karácsony tájékán, tudod
ilyenkor sokat sírok, tegnap
a Kontrollt néztem, s mikor
Csányi Sanyi futott az Árnyék
elől, az asszony diszkréten
kiment a szobából, nem akarta
látni, hogyan futok én is,
később hozott egy zsebkendőt,
és azt mondta: „egyszer te is
nyerni fogsz, hatvan évnek
meg kellett erősítenie,
hogy ne legyél gyerek többé”
Uram, be kell vallanom neked,
karácsonykor gyűlöllek, ahogy
csak ember gyűlölhet embert,
mert egyenrangúak vagyunk most,
te valami jászolban sírsz, én
egy ráckevei parkban, hol
Apám rég-szenteste megfagyott,
nem tudta legyőzni Árnyékot,
ezért rám bízta míg felnövök,
és én nagy-koromban elmentem
vonatot vezetni, hogy fékezzek,
ha a Csányik vesztésre futnak,
csend, rég’ nem csaholnak a szikrák.
2024 szeptember, első díj
