Az élet mindig olyan,
Amilyenre a sors faragja:
Küszködik az egyén, és
Azt hiszi, amit elér,
Az mind az ő érdeme.
No, de nem!
Amikor megszülettem,
Még semmit sem tudtam, de
Okos leszek, ha megnövök,
Anyám csak ezzel törődött,
Belém töltötte tudását.
Hetven év úgy elszaladt,
Ahogy elrohannak a
Vidám, boldog pillanatok.
