Ülök a városközpontban a padon és hallgatom a mellettem lévő padon sztorizgató asszonyokat. Képzeld már Verám, a Gizi lányom a Központi Általános Iskolába tanítja a felsősöket. Háztartási órát tart nekik. Emlékszel még, a mi időnkben gyakorlati órának hívták. De ne gondold ám, olyan ez az óra, mint régen. Mi még gyakorlati kertbe jártunk ki a város szélére. Ott volt a tankert, ahol kapáltunk, sarlóztunk, gereblyéztünk, vetettünk, betakarítottunk. Ezek már csak ülnek a padban. Mondja a lányom, hogy már semmi gyakorlatiasság nincs ebben a tanítási módszerben. De valamire mégis jó ez az óra – mondja tovább az idős hölgy.
Verám, gondolnád ezek a felsős lányok mikre képesek, te. Ezek már rúzsozzák a szájukat, festik a szemüket. Na nézd! Ott mennek bandában, annak a fekete copfosnak olyan a szeme, mint akinek bemázoltak. Na ezért engem anyám úgy megvert volna, hogy a fal adja a másikat, és biztos egy hónapos lett volna a sminkem. Na, de nem is ezért mesélek neked Gizimről. Mondja egyik nap, hogy képzeld anyukám, nem bírni már ezekkel a lányokkal. A szünetekben a wc-be vonulnak és pancsolnak, festik, rúzsozzák magukat. De ez még hagyján, de azon versengenek, kinek szebb a tükrön az ajaklenyomata. Csóró takarítónőnk már azt sem tudja hányszor és hogyan, mivel takarítsa a tükröt. Mondom neki, idefigyelj lányom, hogy van ennyi eszed, hát mire tanítottalak én téged. Légy gyakorlatiasabb, tanítsd őket rendre és tarts nekik órát a wc-ben. Wc-ben? Kérdez vissza a lányom és mondom neki jah, miért furcsa ez neked. Nevetve mondja anyukám, anyukám szerinted a dirink nem adna fegyelmit, ha én a gyerekeket a női wc-be vinném órára? Lehet, adna. Nem mondom, hogy nem adna, de lenne megoldás a rúzsfoltokra. Legyintve mondja Gizim, anyukám, és mi az a megoldás? Jaj lányom, ennyi eszed van? Simán meg tudod magyarázni a gyakorlati hasznát a bemutatónak nem? Elmondod tarthatatlan a gyerekek viselkedése és egyúttal megtapasztalhatják a takarítás báját is.
Az öreg néninek az arca mesélés közben kajánul vigyorog végig, ahogy sztorizgat. Láthatóan élvezi a saját mondókáját. Közben a másik néni alig várja a történet végét, izgalmasnak találja és végig érdeklődő tekintettel pillantgat társalkodónőjére. Magyaráz és minden frusztráltság nélkül meséli tovább, hogy nos, az óra meg is történt. Úgy tett a lánya és a takarítónő, ahogy ő elmondta.
Na, de Pirikém, mit mondtál Gizikének?
Hát csak annyit, hogy a felmosófejet nyomkodják a wc-kagylóba, és azzal mossa le a tükröt.
És mi történt?
Szerinted?
Nem tudom Pirikém! Ne csigázz már tovább!
Azóta nem csókolgatják a tükröt Verám, érted?
